Te azonban azt hirdesd, ami egyezik az egészséges tanítással.(Tit 2:1)

Mire van az egészség, ha nem élsz Isten dicsőségére? Mire a testi erő, az energikusság, ha nem Teremtőjét magasztalja az ember? Van, mikor Isten egészséget és gyógyulást ad, de az ember máris másra használja azt. Jó példa a Szentírásban a tíz leprás története. Ismeretes, hogy a tíz beteg emberből, akiket Jézus meggyógyított, csupán egy ment vissza, hogy megköszönje azt, amit Jézus cselekedett vele. Nem vált az egészség bálvánnyá az életében, hanem visszament és azt olvassuk: dicsőítette Istent.  A másik kilenc, a világba veszett el. Egészségesek, talán még fiatalemberek is voltak. Azt mondják: a fiatalság az erő. Mégis a fiatal erő sok esetben a világot építi, tetszeni szeret, visszajelzésekre szomjazik, önmagát, saját önbizalmát építi. Ez a látásmód hamis, pillanatnyi öröm csupán, s ha bealkonyul az erőnek, mindennek a vége üresség, boldogtalanság. Ne engedjük becsapni magunkat e világi nézettől! Lássuk meg, hogy van egy tágabb értelemben vett egészség, amire törekednünk kell. Ahhoz, hogy erre felnyíljon a szemünk, egészséges tanítás kell. 

Az egészséges tanítás középpontjában Isten áll. Egészséges tanítás nem csak az egészség esetén szükséges. Minden életterületünkön fontos, hogy helyén lássuk életünk dolgait, úgy, ahogyan Isten lája azt.  Ezt nevezi a Szentírás egészségeslátásnak, egészséges tanításnak. Az egészséges tanításra jellemző, hogy helyükön vannak a hangsúlyok. Isten Igéje a helyes hangsúlyokra tanít meg. Sokan azt hiszik csupa tiltás a Szentírás, pedig valójában a dolgokat helyükre teszi az életünkben. Pál apostol tanítja: „Isten minden teremtménye jó, semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele.” Így van ez az egészséggel. Az egészség jó, de kísérje hála, és szolgálat. A munka jó, de ne az önmagamba vetett hitet növelje, hanem Isten ügyét gyarapítsa. Kedvesek számunkra gyermekeink, unokáink, de neveljük őket is Isten dicsőségére. Különben – bármilyen furcsa -, de ők is lehetnek bálvánnyá. Nemrégen hallottam valakitől, aki azt mondta egy gyermekre: „Jaj, de szép, hadd nézzelek, te, kisisten.” Ennyire nyilvánvalóan még nem hallottam, hogy valaki így beszéljen egy gyermekről,  felmagasztalva őt.

Tehát vannak hangsúlyeltolódások. Pál apostol, amikor Titusnak írja a levelét, az ottani gyülekezetben, Krétán is sok-sok olyan dologra tették a hangsúlyt, ami saját örömüket szolgálta, és nem az élő Istent. Voltak prófétáik és azt vallották, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel megtagadták az igaz hitet és bármilyen jó cselekedetre alkalmatlanok lettek. Nem tudták életre váltani Isten beszédét. Egészségtelen volt a tanításuk, és így egészségtelen lett a hitük és egész életük is. Nehéz dolga volt ott Titusnak. Pál többször is kéri, hogy képviselje az egészséges tanítást. Csak ezzel tud lelkeket menteni az örök életre. 

Az egészséges tanítás a Szentírásból ered. A Biblia Istenről tesz tanúbizonyságot és ez nem elsősorban az emberről akar beszélni. E könyvről szóló tudomány neve is az, hogy teológia, jelentése szerint Istenről való beszéd. Aki tehát helyesen, egészségesen ismeri Istent, annak az élete, céljai, mindennapjai is egészségesek lesznek minden értelemben. Helyére kerülnek a dolgok az ilyen ember életében. Nem önmaga lesz a fontos, és nem maga körül fog forogni, hanem Istenre nézve fog élni és cselekedni. Az Úr dicsőségét fogja keresni és itt jön a kulcsmozzanat: ez őt, magát is boldoggá fogja tenni. A boldogság, az öröm, az egészség, annak az érzése, hogy helyünkön vagyunk az életben, pusztán következmény. Következménye egy egészséges, biblikus hitnek, az Úrhoz való tartozásunknak. Akinek mindezek Isten nélkül kellenek, nem jó úton jár. Keressük az egészséges tanítást! Keressük a gyülekezetben, otthon Bibliát olvasva, imádságban elkérve, hogy egész életünk, testestől-lelkestől az egészség jeleit mutassa, Isten dicsőségére.

Berencsi Balázs lelkipásztor