Tanít a búza. Arra tanít, hogy ha a búzaszem ott marad a föld felszínén, és nagy akar lenni, és ki akar bontakozni, és várja a nagy alkalmat, hogy felfelé emelkedjék, akkor legfeljebb ide-oda sodorja a szél, vagy egyszer egy madár bekapja, és nem lesz többé belőle semmi. Először lefelé kell menni, azután lehet fölfele! Ha meghal a búza, ha feladja önmagát, belebújik a rög alá, és ott szétbomlik, akkor lesz belőle égre törő szár, kalász és benne termés. Ez a búza tanítása: bebújni a rög alá ahhoz, hogy aztán ki tudjunk bontakozni. Ezt tette Jézus is. Nem büszkélkedett a menny dicsőségével. Bebújt a rög alá, eljött a földre. ….

Testvérek! De sokan nem tudják ezt! Pályakereső és pályakezdő fiatalok, a helyüket kereső, kapkodó emberek, akik olyan sok mindent próbálnak ki azért, hogy fölemelkedhessenek, hogy nagy ember legyen belőlük, mert érzik, van tehetségük, sok minden szorult beléjük, és ezt valahol gyümölcsöztetni kellene. Testvér ez az Ige üzenete, hogy bújj a rög alá. Állj be a sorba! … A búzaszem a rög alatt tud kibontakozni, és úgy fog szárba szökkenni… így kell kezdeni az életet.

/Hamar István/