Az új füzet – Túrmezei Erzsébet

Betelt a régi füzetem.
Ma este, megnézegetem,
És holnap újat kezdhetek.
Háromszázhatvanöt lapos
Ugyanilyen új füzetet.

Lemásolnám most szívesen
a régit. De nem tehetem.
Marad már, amilyen marad...

Olvasd tovább Az új füzet – Túrmezei Erzsébet

József, az ács, az Istennel beszél

Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek... ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok...

Olvasd tovább József, az ács, az Istennel beszél

Damjanich János imája

Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra.
Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet!...

Olvasd tovább Damjanich János imája

Bújj a rög alá!

Tanít a búza. Arra tanít, hogy ha a búzaszem ott marad a föld felszínén, és nagy akar lenni, és ki akar bontakozni, és várja a nagy alkalmat, hogy felfelé emelkedjék,…

Olvasd tovább Bújj a rög alá!

Gondolatok

Én csak egyedül Isten Igéjét hírdettem, arról írtam tanítottam. Mást nem tettem, de az Ige cselekedte, hogy míg én aludtam, vagy Philipp Melancton és Amsdorf barátommal a jó wittenbergi sört ittam, a pápaság annyira meggyengült, hogy azt nem tudta volna előidézni soha egyetlen császárság vagy fejedelemség sem. Én nem tettem semmit, az Ige volt az, amely hatott és cselekedett.

Olvasd tovább Gondolatok

Nagypéntek után

„Krisztus keresztjében, mint egy kitűnő színdarabban, Isten semmihez nem fogható szeretete kerül előtérbe az egész világ szeme láttára. Valóban Isten dicsősége fénylik fel minden földi és mennyei teremtményében, de nem…

Olvasd tovább Nagypéntek után

Amikor Isten fenyít

Amikor Isten fenyít (pl. betegséggel) annak az okát jól tudja a hívő ember. Abban a dologban Isten már rendszerint többször is figyelmeztetett, csak mi kemények maradtunk, nem engedelmeskedtünk Neki. Szinte…

Olvasd tovább Amikor Isten fenyít

A predestináció

Képzeljük el, hogy egy kertben minden fára halált mond ki a gazda, mert mondhatatlanul elfajultak. Csupán egy olajfának kegyelemez, mert az drága neki, az nemes és áldott, az az Ő…

Olvasd tovább A predestináció