Ezt a nehéz kérdést kellett feltennie egy norvég ápolónőnek.

A kórház ahol dolgozott, Norvégia dél-nyugati részén volt. Aznap reggel az osztályos főnővér a folyosó végében található szobát bízta rá. Nem volt hálás feladat. A szobában egyetlen beteg volt. Egy tüdőrákos férfi, aki az utolsó stádiumban volt.

Ezzel az emberrel nagyon nehéz volt kijönni. Minden idegesítette, ha valaki hozzászólt, azonnal összeráncolta a szemöldökét.

Az ápolónő vett egy mély lélegzetet, és elindult a szoba felé. Elhatározta, hogy udvarias lesz, és a lehető legkevesebbet fog beszélni, hogy a beteg ne bosszankodjon.

Mihelyst belépett a szobába, észrevette, hogy valami megváltozott. A férfi, hogy könnyebben lélegezzen felült az ágyban, az arcvonásai is mintha mások lettek volna és ilyen gyengének még sohasem látszott.

Míg ápolta, a férfi hirtelen megragadta a kezét. Rémültnek látszott.

Félsz? –kérdezte az ápolónő. A férfi bólintott.

A haláltól félsz?- a férfi ismét bólintott

Eszébe jutott, hogy mint minden kórházi ágy mellett, itt is van egy Gedeon Biblia. Udvariasan megkérdezte tőle, hogy felolvashatna-e belőle néhány sort, és mikor a férfi beleegyezett, felolvasta neki János 3.16-t.

„ Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” Majd még egyszer felolvasta, de már úgy hogy beleolvasta a beteg nevét is, hogy személyessé tegye.

Azután felolvasta neki János 1.12-t is „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében”

Amikor megkérdezte tőle, hogy ő is be akarja fogadni Jézust a szívébe, ő azt mondta, hogy pontosan ezt akarja.

Ezután elmondtak együtt egy rövid imát.

Mielőtt kiment a szobából, megkérdezte, hogy szeretne-e úrvacsorát venni a kórházi lelkésztől, mire a beteg boldogan igennel válaszolt. Szólt a lelkésznek, és néhány percen belül a lelkész úrvacsorát osztott.

A lelkész mosolyogva jött ki a szobából, és kérte, hogy újra menjen be a beteghez. Amikor belépett, meglátta, hogy a beteg arcáról a félelem elmúlt, helyét a mosoly vette át.

Nem nagyon tudta, hogy most mit is kellene mondania, ezért megkérdezte, hogy ne énekeljen-e neki egy dalt?

Bólintott, mire az ápolónő finoman átölelte a vállát, és elkezdett énekelni.

Alig énekelte el az első sort, a férfi előrebukott, és meghalt. Az ápolónő elkezdett sírni, de nem a szomorúságtól. Az öröm, és a hála könnyei voltak, mert tudta, hogy ennek a férfinak az utolsó órája a földön, létfontosságú lett az örökkévalóságban.

Milyen jó kedves testvérek, hogy abban a kórházi szobában is lehetett egy Gedeon Biblia.

De hogyan került oda?

Isten férfiakat hívott el, Norvégiában is, hogy terjesszék az ő Szent szavát,

Isten gyülekezeteket, magánembereket indított, hogy a Bibliák anyagi hátterét fedezzék,

És Isten ajtókat nyitott ki, hogy a Biblia mind többekhez eljusson.

Ehhez kérjük a gyülekezet imatámogatását. Imádkozzanak azért, hogy nyitott ajtókra találjunk., hogy kórház, szálloda és iskolaigazgatók kinyissák a Biblia előtt az ajtóikat. Imádkozzanak azért, hogy az elhelyezett, kiosztott Bibliák ne a kukában, ne egy könyvespolc legfelső, elfeledett polcán porosodjanak, hanem életeket megváltoztató könyv lehessen. Imádkozzanak azért, hogy a Sátán minden munkája, csúsztatása ellenére a Biblia sokaknak ne egy irodalmi, történelmi könyv legyen, hanem Isten kijelentése.

Kérjük most is a gyülekezet anyagi támogatását, hogy minél többen kaphassanak a Szentírásból. Ez a szám most nemzetközi szinten évi 76 millió. Mátészalkán és környékén az elmúlt 8 év alatt, 15 ezer darabot osztottunk ki

Most hozzátok fordulok férfiak!

Isten titeket is szolgálatra hívott el. Nem arra hívott el, hogy a kényelmes fotelban hátradőlve a tévében nézzétek a misszionáriusok munkáját. Téged is misszióra hívott el. De ehhez nem kell feltétlenül kimenned Magyarországról. Itt, Mátészalkán is részt vehetsz benne. És nem is kell főállásban csinálnod. Csak az időd csekély részét kell erre áldoznod. Gondoljatok bele, hogy milyen öröm lenne, ha most ez a bizonyságtétel is azért hangozhatott volna el, mert te tetted a beteg ágya mellé a Bibliát.

De természetesen nem csak a férfiakat várjuk-e misszióba, hanem a feleségeket is, mint az őket segítőket.

Ha valaki szeretne hozzánk csatlakozni, és megfelel a tagsági követelményeknek, szívesen vesszük sorainkban.

.

Elhangzott a Gedeon Társaság bemutatkozásán