GAZDAG ISTEN

“Volt egy gazdag ember, kinek volt egy sáfára.” Lukács 16, 1a

Isten önmagát hasonlítja egy gazdag emberhez. Ezzel azt akarja mondani, hogy Ő egy gazdag Isten. Úgy ismered-e Őt, aki Vele jársz, Néki szolgálsz, hogy igen-igen gazdag? Az életeden keresztül mások úgy ismerhetik-e meg, mint aki nagyon gazdag Isten? Milyen rettenetes, ha a gazdag Istennek egy fukar sáfára van, aki félti önmagát, a jövőjét, a nyugdíját. Milyen rettenetes, ha a gazdag Isten gyermekeit úgy ismerik, akik garasoskodnak. Abból a bőségből élsz-e, hogy az Úrnak van? Hatalmas Istened van, gazdag Istennek vagy a sáfára, tudhatod, hogy nincs mitől félned, Isten a legnagyobb hatalom földön és mennyben. Úgy ismerhetik-e meg az Istenedet, mint aki szeretetben gazdag? Van mindenki számára szereteted, türelmed, jó szód? Szavadból kicseng-e a gazdag Isten, aki tele van szeretettel? A gazdag Istennek minden hívő gyermeke sáfár. Éreznie, tapasztalnia kell anyagiakban, hatalomban, szeretetben, türelemben, tisztaságban, jóságban a gazdag Istent. Vajon megismerhetik-e rajtad keresztül?! Egy gazdag embernek volt egy sáfára. Látjátok, ez sem igaz. Istennek nagyon sok sáfára van ezen a világon, sokkal jobbak, mint mi. Aki Jézust elfogadta, arra mondja az Ige: “Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait” (1Kor 4, 1). De miért csak egy, amikor sok van? Így értettem meg, hogy mindig úgy kell sáfárkodni, mintha egyedül volnék, és nem volna több. Ne a többit nézd, úgy élj, mintha rajtad múlna a gyülekezeted ébredése! Úgy élj, mintha egyedül kellene számot adnod mindenkiről, aki melletted él! 

Trausch Liza 

Vélemény, hozzászólás?