“Lukács evangéliuma mindjárt az első történetben élére állítja a hit kérdését.
Zakariásról és Erzsébetről azt mondja, hogy igazak voltak az Úr előtt. Ezzel kezdődik a történet – a végére pedig az egyik elnémul hitetlensége miatt, a másik beszél, de sejtelme sincs annak értelméről, ami történt.
Nem az a hihetetlen, hogy gyermeke születik az idősödő embereknek, hanem az, hogy a legjobbak, az igazak is ilyen hitetlenek és értetlenek Isten előtt. Mert esetük számtalan változatban ismétlődik.
Így jártak együtt a tanítványok Jézussal, és nem értették.
Péter fogadkozott, azután megbotránkozott Benne.
Péter csodának tartotta élete végéig, hogy ő apostol lett.
Hihetetlen, hogy Istennek ilyen hitetlen és értetlen emberekkel van dolga. Még hihetetlenebb, hogy Isten mégis fel tudja őket használni eszközül tervének megvalósításában. A hitetlenség mögött bontakozik ki Isten nagysága.
Olyan nagy az irgalma, hogy meghalad minden reménységet és képzeletet.”
D.Dr. Pröhle Károly ev. professzor
