„Adja az Úr, hogy életed minden napja

neked nevezetes és drága legyen,

adjon kedvet, bátorságot és erőt,

hogy naponként valami hasznosat s jót cselekedhess,

hogy ne vesszen el örökségedből egyetlen nap sem.”

Ez a régi népi imádság jut eszembe akkor, amikor visszagondolok 2011. október 22-ére. Miért is? Mert ezen a napon került megrendezésre első alkalommal a Mátészalka Kertvárosi Református Egyházközség Jótékonysági estje, amelynek vezérlő gondolatát Nagy György nagytiszteletű úr fogalmazta meg „Kincseinkből vegyél, szívedből adj!”. Az imádság és a gondolat egybecseng. Naponként kell tehát jót és hasznosat cselekednünk. Úgy gondolom, ezt éltük át azon a napon.  „Kincsinkből vegyél” – önmagunkból szerettünk volna valamit megmutatni, valamivel szebbé tenni azoknak az estjét, akik eljöttek. A gondolat második része „… szívedből adj!” mindenkire vonatkozott, aki jelen volt, akár szolgálattevőként, akár vendégként. Tették ezt mindnyájan azért is, mert nemes, szép célja volt ennek az összejövetelnek. A bevétellel a Kincses közösségi ház felépítéséhez járultak hozzá a jelenlévők.

Kincses-ház… már az elnevezése is többet sejtet, mint ahogyan az épület maga is többcélú lesz. Helyet ad majd a kincseinknek, az értékeinknek, mindannak, amit őrizni akarunk: a gyerekeknek, az ifjúságnak, a középkorúaknak és az idősebbeknek. Mint ahogyan Nagy György lelkész úr köszöntőjéből kiderült, már régóta él a hívekben az a vágy, hogy létrejöjjön egy közösségi ház, amely a gyülekezet további épülését, lelki gazdagodását szolgálná. Mindenkinek, aki eljön ide, lehetősége lesz arra, hogy Istennel meghitt együttlétben tölthesse el az időt az istentiszteleteken kívül is, mert „A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet” (Péld 15,30)

          De mire utal még az elnevezés? Valójában az igazi ok, az a kötődés, amely a mátészalkai reformátusokat a Kincses-családhoz fűzte, fűzi. Az 1940-es 50-es években e család lelkészei szolgáltak itt hosszú éveken keresztül.   Dr. Kincses Endre lelkipásztor iránti hála, tisztelet és emlékezés vezérelte a kertvárosi gyülekezet lelkészét és presbitériumát, hogy a nagytiszteletű úrról nevezzék el az épülő közösségi házat.

Külön öröm és megtiszteltetés volt az egybegyűlteknek, hogy nagytiszteletű Nagy György lelkipásztor köszönthette az esten Kincses Endre leányait, Kincses Margitot és Kincses Ildikót, akik boldogan jöttek el, és meghatottan fogadták azt a tényt, hogy a közösségi ház elnevezésével édesapjuk nagyra becsült szolgálatának szeretne adózni egyházközségünk. Annak az áldott emlékezetű lelkésznek, aki édesapját követve a szószéken 1958-ig szolgálta híveit, majd koholt vádak alapján az Állami Egyházügyi Hivatal kivizsgálás nélkül fegyelmi eljárással távolította el.

A Jótékonysági est méltó volt céljához. Az est folyamán sok-sok kincset mutattunk meg. Szolgáltak többek között a hittanos gyerekek, az ifjúság, az Örömhír kamarakórus és a Mátészalkai Református Énekkar. De megmutatta tehetségét a Kálvin János Református Általános Iskola mazsorett- és néptánccsoportja is. Gyönyörködhettünk Hompoth Zolnay Ildikó kántortanító, énekes csodálatos hangjában és a Szatmár Kamara Táncegyüttes remek előadásában.

A helyi kincsek után meghívott vendégeink, Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművészek léptek színpadra, akik sokunknak régi kedves ismerősei. Tavaly hallhattuk őket először itt Mátészalkán a Szalkai László Teremben, amikor „A Teremtés csodái” címmel adtak felejthetetlen koncertet. Jótékonysági estünk méltó befejezése volt magával ragadó zongorajátékuk. A 200 éve született Liszt Ferenc, világhírű zeneszerző és zongoraművész előtt tisztelegtek előadásukkal, és igazi Liszt-kincsekkel ajándékoztak meg bennünket.

A lelki feltöltődés után gyülekezetünk lányainak, asszonyainak köszönhetően szeretetvendégség várta mindazokat, akik eljöttek, és megtisztelték Jótékonysági estünket.

         Az est sikeréhez széles körű összefogásra, hosszas előkészületi munkára volt szükség, amelynek szervezői, irányítói a Mátészalka Kertvárosi Református Egyházközség Árva Bethlen Kata Női Körének aktív tagjai élükön vezetőjükkel, Filep Györgyné Katikával, presbiterei és főgondnoka, Dr. Makrai Tibor, valamint Kovács Éva, diakónus.

         Köszönet illet mindenkit, aki részvételével, adományával vagy más egyéb módon támogatta e nemes szándékot!

 „Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.” (Péld 16,1)

 Oláhné Borzován Edit