„Krisztus keresztjében, mint egy kitűnő színdarabban, Isten semmihez nem fogható szeretete kerül előtérbe az egész világ szeme láttára. Valóban Isten dicsősége fénylik fel minden földi és mennyei teremtményében, de nem ragyogóbban, mint a kereszten, ahol csodálatos változás történt. Itt ment végbe minden ember ítélete a bűnért, és a bűn büntetésének elszenvedése helyett az ember számára eljött a szabadítás. Röviden szólva, az egész világ megújult és minden dolog a helyére került.”
„…A kereszt átkozott volt nemcsak emberi vélekedés szerint, hanem az isteni törvény rendeléséből kifolyólag is (5Móz 21,23). Midőn tehát Krisztus keresztre feszíttetik, Isten átka alá adja magát. És ennek így kellett történnie, hogy minden kárhoztatástól, amely bűneink miatt ránk várakozott, vagy inkább ránk nehezedett, megmenekedjünk azáltal, hogy ez Őreá vitetik át.”

Kálvin: Magyarázat a János evangéliumához II, 73;
A keresztyén vallás rendszere 2.16.6