Egy kedves, csinos fiatal leány felkeresett egy híres orvost. Egyházi célokra gyűjtött. Az orvos szívesen adott egy nagyobb összeget. Aláírta nevét a gyűjtőíven, azután megkérdezte:

– Tudja mi lett Noé segédmunkásaival?

– Noé segédmunkásaival? – kérdezte a leány csodálkozva. – Soha sem hallottam, hogy segédmunkásai lettek volna!

– Ugye nem képzelhető el, hogy a hatalmas bárkát ő és három fia egyedül készítették volna el? Biztosan segítettek neki sokan az építésben. Mi lett ezekkel?

– Azt hiszem mind elpusztultak az özönvízben. – felelte a leány elgondolkozva. Az orvos barátságosan megkérdezte:

– Maga csak segédmunkás, vagy hozzátartozik a bárkához?

– Hogy érti ezt?

– Nézze, maga egyházi célra gyűjt, tehát segédmunkás. A kérdés azonban, hogy hozzátartozik-e Krisztus egyházához, az üdvözülendők seregéhez. Sokan végeznek kisebb-nagyobb szolgálatokat, de nem adták át magukat Krisztusnak. Krisztus a bárka, általa menekülhetünk meg!

A leány hallgatott. Azután az orvos szemébe nézett:

– Én is szeretnék a bárkában lenni.

Ungár Aladár