„Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!” Az Úr azonban így felelt neki: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”

/Lukács 10:38-42/

 Egyik legszebb történet a Bibliában, amikor Jézus betér egy kis faluba, Márta házába. Ettől is nagyobb a jelentősége annak, hogy egyáltalán betér a mi világunkba. Karácsony csodája ez, Isten emberré lesz. Betér abba a házába, ahol Márta a „főnök”, ahol ő mindennek tudja a helyét, ahol minden hozzá kötődik, mindent kézben tart. Az ő elképzelése érvényesül, ő irányít. Ebbe a világba tér be 13 férfi. Gondolhatod, mekkora feladat ellátni őket, főleg úgy, hogy az egyikük V.I.P. vendég, Jézus. Márta is vallja, amit mi is sokszor: „csak az van jól elvégezve, amit én csinálok meg”.  Aztán egyszer csak sok lesz: takarítani, teríteni, sütni, főzni, mosolyogni, kedvesnek lenni, elmosogatni, megőrizni a rendet, vagy legalább annak látszatát ebbe a kis tökéletes világban.  Azt olvassuk róla: „teljesen lefoglalta magát.”

Néhány napja leállt a számítógépem. Próbáltam újraindítani, nem ment. Nem vettem komolyan a figyelmeztetéseket, amikor arra hívták fel a figyelmet: képeket, adatokat törölni kell, mert a gép működéséhez szabad kapacitás kell. Meg is lett a baj: teljesen lefoglaltam a winchesteremet, nem tudtam tovább használni. Nem fért már rá semmi. Nem így vagyunk sokszor az ünnepi készülődésünkkel? Annyira lefoglal a bevásárlás, sütés, főzés, takarítás, fenyőállítás, ajándékcsomagolás, terítés, e-mail- és SMS-küldés, hogy nem marad másra szabad kapacitásunk. Jézus szava szól nekünk is: sok minden miatt aggodalmaskodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Érdemes lenne ezt hallva egy nagytakarítást tartani szokásaink, ünnepi készülődéseink között.

Mártát ma is idegesíti, ha valaki leül újságot olvasni, bekapcsolja a tv-t, leáll beszélgetni, amikor annyi munka van! Márta ma is igyekszik tökéletesen helytállni, de szavai elárulják fárasztó számára az ünnep, sok hercehurcával jár. Annyira leterheli magát, hogy fáradtan érkezik az ünnepre, s fáradtan fejezi is be azt. Lemarad valamiről, ami Máriának megadatott.

Nincs jelen az adott pillanatban, amikor Jézus adni, gazdagítani, feltölteni szeretné. Teljesen elfoglalta magát a sokféle szolgálatban.

Sokan ma is elszalasztják a „jelen létet”: van, aki múltjában él, régi sebei, veszteségei, jól rögzült emlékképei foglalják le, mások pedig ellenkezőleg: a jövőbeni terveik, vágyaik kötik le minden figyelmüket. Beszélgetéseikben, életük jelentősebb eseményein nincsenek jelen, mert nem a jelenben élnek, nem veszik át, ami éppen akkor ajándék lehetne számukra.

A nagy kérdés számodra is: vajon jelen leszel-e Szenteste, vagy talán valahol másutt? Sok minden miatt aggódsz és nyugtalankodsz? Tudod-e, hogy csak kevés dologra van szükséged ahhoz, hogy valódi ünneped legyen? Igazából csak egyre: hogy találkozásod legyen Vele.

Mária a jobb részt választotta. Akkor nem két személyiségtípusról beszélünk? Nem. Jézus szerint a jelen létel, a szemlélődés, a megélt áldott pillanat választható. Rajtad is múlik, hogy jelen leszel akkor, amikor Jézus szól, Jézus áld, Jézus gyógyít, Jézus átalakít. Ülj le és figyelj!

Az ünnepnapok elmúlnak, a szaloncukrot a gyerekek megeszik, a gyertyák csonkig leégnek, a halászlére is lesz jelentkező,  de ez a jobbik rész, ha már ezt választottad, nem vehető el tőled, mert benned lesz a változás, mert megtörtént a találkozás.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves gyülekezeti tagunknak, minden olvasónak áldott, megélt Karácsonyt, feszültségektől, leterheltségtől menteset!

Nagy György lelkipásztor