Javunkra van

„Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk” Róma 8:18 

Az év vége felé közeledve, szerintem sokan visszatekintünk mi is történt velünk ebben az évben.
Mindenkinek voltak emlékezetes, szép pillanatai, amelyekre szívesen emlékszik vissza, azonban sokunknak hozhatott ez az év nehézségeket, olyan időszakot, amely beárnyékolta a hétköznapjait és próbára tette a hitét és a bizalmát Istenben.

Ebben az évben én is átéltem számtalan nehézséget és sok nyomasztó, szorongással teli pillanatot, amikor Isten nélkül teljesen egyedül éreztem volna magam. Idén bennem sokszor ez az ige tartotta a hitet és adott erőt, hogy tovább tudjak lépni. Pál apostol szavai emlékeztetnek arra, hogy a szenvedés soha nem az utolsó szó és ezek a napok, hetek, hónapok nem tartanak örökké és legyen akármilyen megterhelő, ezek csupán rövid fejezetek az életünkben, az örökkévalóság fényében mindezek csak röpke pillanatok, mert Isten szeretete mindent felülmúl.
Ő látja minden küzdelmünket és nehézségünket és tudja, hogy mindez a javunkat szolgálja és erősebbé tesz minket. Minden egyes fájdalmas lépés egy lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, és hogy Ő formálhasson bennünket.

Talán most még nem értjük, miért történnek bizonyos dolgok, de bízhatunk abban, hogy Isten terveiben nincs hiba.

Kívánom mindannyiunk számára, hogy a jövő évben is merítsünk erőt Isten igéjét olvasva és Ő vezessen át nehézségeinken, ugyanakkor ne felejtsünk el hálát adni a boldog pillanatokért!

Széles Anna tanuló, gyülekezeti tag 
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma