Az elégedettség vége az elégedetlenség kezdete

„A kígyó pedig ravaszabb volt minden vadállatnál, amelyet az Úristen alkotott. 

Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?” I.Mózes 3:1

Az elmúlt napokat az unokák között töltöttem. Elővettem Fekete István egyik könyvét: a Kis-balatonon, egy öreg pákászember megy a vízen, s meglát egy kígyót szájában egy hallal, késével levágta a fejét. „Nesze neked, halat rabolni, embert csábítani!”

Bár ilyen egyszerű lenne az ember csábítását rövidre zárni, lerendezni!

Egy fogorvosnak gyászjelentésén szerepelt az ismert Ige, „megtanultam, hogy mindenekben megelégedett legyek.” (Reméljük, hogy a betegei is megelégedettek voltak. 🙂 )

Úgy tűnik, hogy a megelégedettséget is tanulni kell. Nincs ilyen képességünk, ezt tanulni kell, éppúgy, mint a szelídséget, az alázatot. Az Isten iskolájának egyik tantárgya tehát ez: megelégedettség.

A bűneset történetében van benne az elégedettlenség története. Benne van a szóban az ELÉG szavunk.   „Ami nem sok és nem is kevés, az az elég.”– vallja Füle Lajos.

A bűnnel együtt bejött az elégedetlenség is. A kísértő kihasználja a helyzetet, hogy Éva mellett nincs ott Ádám. Éva honnan tudott arról, hogy nem szabad enni? Igehirdetés által.  Ádám által, aki hirdette neki, hogy mit mondott Isten. A kísértő könnyebben talál utat az „egyhez”, mint a közösséghez. Az első emberpárt arra teremtette, hogy társak legyenek, hogy együtt legyenek. A Sátán kereste a könnyebb utat a bukásra. Meg is találta. Először is megkérdőjelezte az Isten szavát. Isten az ember számára a Tőle való függést készítette el, hogy a szeretetét kimutathassa. Most megvizsgálta őket, mennyire engedelmeskednek az Igének.

Ma az egyház legnagyobb bűnének az Igétől való eltérést tartom. 

Svájcban kérdeztem egy lelkipásztort: miben látja a svájci egyházak elesettségét? „A hitvallás nélküliségben, mert ahol nincs hitvallás, ott nincs Biblia sem.”- mondta ő. „Szívembe rejtettem a beszédemet, hogy ne vétkezzem ellened.” – mondja a zsoltáros.

A Sátán kicsit változtat az Igén, de az egész lényegét, értelmét megváltoztatja ezzel. Amit az Isten mond, azt komolyan veszed-e? Arra ráállsz-e? „Hogy valamiképpen meg ne haljunk…” – mondja Éva. De Isten nem ezt mondta, hanem azt: „bizonnyal meghaltok.”  Ugye mennyivel másabb a jelentése?
Nem mindegy, hogy Istennek adsz igazat, vagy a Sátán szavára hallgatsz? Elég-e neked az, amit Ő ad?

„Ha a bűn társul az akarattal, azt végbe is viszi.” – mondták a régiek.  Nagy küzdelem az, hogy elhessegessük a kísértéseket. Honnan származik a hívők elégedetlensége? Onnan, hogy hasonlítjuk magunkat a környezetünkhöz, másokhoz. A zsidó nép is olyan akart lenni, mint a többi nép. Volt nekik királyuk, de azt nem látták. Akkor fogtok elégedetlenkedni, amikor lesz földi királyotok. – mondta nekik Isten.

Mi is, ha másokra nézünk, nekik mi van, ők hogyan csinálják, megfogan az elégedetlenség a szívünkben. Az elégedetlen ember nem bízik Istenben, az Ő Igéjében. Tegyük fel a kérdést:  Az elégedetlenség hol fordul át elégedettségbe?

Az újjászületett emberben a Lélek munkálja, hacsak le nem árnyékolod a munkáját. A Lélek majd megtanít… Átformálja a gondolatainkat. „Segít a Lélek a mi erőtlenségünkön.” Sokkal több örömünk lenne, ha megtanulnánk ezt a leckét:  megelégedettség.

Horváth Géza lp.
Bp. Pasarét

Elhangzott a Biblia Szövetség múlt szombati csendesapján Mátészalkán, az Északi templomban.

Füle Lajos – Az elég titka

Az elég több a soknál
a szépségből,
a tehetségből,
a sikerből,
a szeretetből,
az élet ízeiből.

Sokan szeretnék ezt a többet,
mert a sok nem elég,
mert a sok kevés,
mert az elég mértéke más
és más a lényege.
Neked sok van már,
de nincs eleged.

Én ismerem az elég titkát
és megmondom neked:
Mid van, amit nem kaptál volna?
Milyen végtelen sokat kaptál
S mindaz meg is sokszorozódna,
ha érte szívből hálát adnál.
Tedd meg ha teheted!
Akkor… kinyílik fölötted az ég,
fény hull szívednek minden zegzugába
és – ez elég!